Öröklött hajlam a prosztatarákra

Viszonylag keveset tudunk a prosztatarák okairól, meggyőző bizonyítékaink vannak azonban arról, hogy az örökletes genetikai tényezők növelhetik a betegség kialakulásának kockázatát. Vizsgálatok azt mutatták, hogy a prosztatarákra vonatkozó relatív kockázat (RR) emelkedik, minél fiatalabb a vizsgált személy, minél nagyobb számban fordul elő a családban a betegség, minél fiatalabb életkorban alakul ki a család érintett tagjaiban, valamint ha a fenti tényezők közül egyszerre több is előfordul. A kockázat emelkedése túl nagymértékű ahhoz, hogy kizárólag nem genetikai tényezőkkel magyarázni lehetne.

Úgy véljük, hogy míg más gyakori rákbetegségek (pl. emlő-, vastagbél- vagy petefészekrák) esetében kisszámú, nagy kockázatot jelentő gének okozzák a családok egy részében az öröklött hajlamot, addig a prosztatarákra sok hajlamosító gén létezhet, amelyek mindegyike a familiáris prosztatarákos esetek bizonyos hányadáért felelős.

A tudományos irodalomban számos génről állították, hogy prosztatarákra hajlamosító lehet, az ezeket alátámasztó bizonyítékok azonban nem meggyőzőek. Elfogadott azonban a családokban előforduló emlőrák és prosztatarák között felismert összefüggés. A közlemények szerint az emlőrákra hajlamosító gének, a BRCA1 és BRCA2 férfi génhordozókban a BRCA1 esetében háromszorosára, a BRCA2 esetében pedig hétszeresére növeli a prosztatarák kockázatát, bár továbbra is erős a bizonytalanság a génekkel járó relatív kockázat (RR) vonatkozásában. Nemrégiben végzett vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a BRCA1 gén mutációit hordozó férfiak kockázata a becsültnél alacsonyabb lehet, míg a BRCA2 mutációkat hordozók esetében a korábbi beszámolóktól eltérően jelentősen magasabb (60 éves korban 23-szoros) a relatív kockázat.

A vizsgálatok eredményei azt is felvetik, hogy a BRCA1 és BRCA2 génmutációkat hordozó férfiak esetében nagyobb lehet a klinikailag jelentős prosztatarák kialakulásának kockázata, a BRCA2 pedig a betegség agresszívabb (gyorsan növekvő) formájával van összefüggésben. Az emlőrákra hajlamosító gének és a prosztatarák közötti összefüggésről további tájékoztatást a honlap BRCA1/2 oldalán olvashat.

A publikációk szerint bizonyos országok népességében speciális génekben – mint például a CHEK2, NBS1 és ATM – bekövetkező elváltozások szintén hajlamosíthatnak a betegségre. A kutatók jelenleg ugyanezt a vizsgálatot végzik el más populációkon annak megállapítása érdekében, hogy más országokban is kockázatnövekedést eredményez-e a gének jelenléte. Bár az IMPACT vizsgálatba jelen pillanatban csak a BRCA1 és BRCA2 gének mutációit hordozó egyéneket keresnek, néhány országban azonban más génmutációkat hordozók is bevonhatók, amint ezekről az elváltozásokról további információk válnak ismertté.


Következő rész >> BRCA1 és BRCA2